SEARCH FOR A GOOD PRACTICE

A korai iskolaelhagyás, az iskolai hiányzások magas száma, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola fenntartóját arra ösztönözte, hogy helyi szinten a családok, a szülők aktív bevonásával egy segítő, támogató mentori rendszert indítson el. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program a 2013/2014. tanévtől a tehetséges, illetve továbbtanuló, egyben mélyszegénységben élő gyermekek tanulmányi előmenetelének támogatására az Útravaló- MACIKA Ösztöndíjprogram, Út a középiskolába-alprogramra épülő mentori rendszert vezetett be. A belső mentori rendszer tagjai az általános iskola 5-8 osztályos tanulói közül kerülnek ki, a külső mentori rendszerbe a továbbtanuló középiskolások kerülhetnek bele. A mentori rendszer keretében a fejlesztések rendszeres mentorórákon történnek, illetve olyan iskolai helyzetekben, ahol a diák úgy érzi, hogy támogatásra van szüksége. A mentorórák keretében a tanuló iskolán kívüli sikereiről és nehézségeiről éppúgy szó eshet, mint az iskolán belüli tapasztalatokról. A mentorrendszer lehetővé teszi, hogy minden diák megkapja azt az egyéni figyelmet és segítséget, melyre fejlődéséhez szüksége van. A mentorálás lényege, hogy segítve legyen a tanuló a tanulásban, a különböző iskolai nehézségek leküzdésében valamint a pályaválasztásban. A mentorálások alkalmával szövegértési-szövegalkotási, matematikai kompetenciaterület, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, illetve az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése valósul meg.

A hátrányos helyzetű régiókból érkező roma, illetve hátrányos helyzetű hallgatók támogatása, tanulmányainak motiválása, sikeres diplomaszerzés segítése. E hallgatók a végzés után –reményeink szerint- visszatérve saját terepülésükre, otthonukba, katalizátorhatást gyakorolhatnak. A szakkollégiumban anyagi támogatás mellett (ösztöndíj, kollégiumi elhelyezés) egyéni mentor segíti tanulmányaikat, valamint lehetőséget kapnak speciális kurzusok elvégzésére, melyek kifejezetten számukra lettek kialakítva. E kurzusok alkalmassá tehetik őket- szakmájuktól függetlenül-, hogy a helyi közösségeik vezetőivé válhassanak. A projekt anyagi forrását pályázati finanszírozásból fedezzük.

Iskolánk 2005 őszén kapcsolódott be a „Második esély” programba, amelynek a célja: -a lemorzsolódás csökkentése -pályaorientáció, ismerkedés a szakmákkal -gyakorlatorientált képzés -differenciálás, csoportmunka -hatékony tanulási módszerek alkalmazása A pályaorientáció részeként projektmódszer alkalmazása történik. Lényege, hogy a tanulók tapasztalatát tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. Műhely- és üzemlátogatások során juthatnak gyakorlati tapasztalathoz, melynek során a tanulók megfigyelhették egy-egy szakma munkafolyamatait, munkaszokásait illetve azok megtanulásának mozzanatait. A látogatásokról fogalmazásokat, rajzokat, képeket, videókat stb készítenek. Később iskolai körülmények között projektórákon dolgozzák fel a látottakat feladatlapok és gyakorlatorientált feladatok segítségével. Ez a legjobb információszerzés, mert valós szituációkban szerezhetnek tapasztalatokat, élményeket, benyomásokat egy-egy szakmáról. Tudásukat kiegészítették könyvtárban és interneten szerzett ismeretekkel is. Integráltuk a tantárgyakat is, kiemelve a szakmákkal kapcsolatos képességek, készségek szükségességét. A tanulók saját portfóliót állítanak össze. Ennek legnagyobb értéke, hogy fejleszti a tanulók önértékelését, elősegíti reális énképük kialakulását.

Although the level of disadvantaged students is very high, 100 % of them continue their studies at secondary level. These are the results of the Complex Instruction Program (CIP) adapted from Stanford University but it was changed according to the Hungarian primary school’s needs and possibilities. The short term aim of the program is to treat children with disadvantaged background, raise the school / class performance with group work and cooperation, to find the students’ strengths where they can perform via own and group work in heterogeneous classrooms. The complex program also contributes to the teachers’ professional development. The key to the success is the tasks which result in multiskill development of pupils and show that every student is good at something. Long term aim of the program is to help all disadvantageous children going to secondary schools, which helps them to appear in the future-labour market successfully. The Complex Instruction Program, together with 2 other elements (after school activities and cooperating with parents) comprises the strategy of Hejőkeresztúr Elementary School.

A zalaegerszegi szabadidős központot szükségletfelmérésre alapozták, amelyet a helyi fiatalok körében folytattak. Felismerték, hogy kevés a közösségi tér, ahol a fiatalok kérdéseikkel felnőttekhez is fordulhatnak. Szintén igényként jelentkezett, hogy a számítógépen elérhetőeken túl valós kapcsolatokra is szert tudjanak tenni a fiatalok. A 3 irodában összesen 25 program fut, 47 órában. Digitálisan is igénybe vehetőek tanácsadási szolgáltatásaik gyerekek és felnőttek számára is. A program egy kétéves projektből indult ki, de továbbél annak lejárta után is. Jelenleg önkéntes ifjúságsegítő és ifjúsággal foglalkozó szakemberek vezetik az intézményt.

Az életkrízisek, vagy más sajátos nevelést igénylő diákok fejlesztése zajlik az iskolában tanórai keretek között. A tanórán kívüli mentálhigiénés foglalkozásra nagy szükség van, aminek eredményeképpen a mesecsoport tagjainál pozitív változások mutathatóak ki, amelyek az iskolai teljesítményre és a többi gyermekkel történő együttműködésre is hatnak. A munka komoly kooperációt feltételez a tanító, fejlesztő pedagógus, külső szakember (gyermek pszichodráma vezető), iskolalelkész, szülők között. E szakemberek közötti együttműködés munkálása is jellemzője az egészség-iskola koncepciójának. Dokumentálás: A mesejáték csoportban végzett munka értékelése és dokumentálása a pszichodráma csoportok metodikáját követi. Fontos a fórumszerű és egyéni tájékoztatás, esetmegbeszélés a szakemberek között, illetve a szülőkkel.

A projekt célcsoportja: 13-17 éves, általános iskolában, szakmunkásképzőben tanuló alulteljesítő, hátrányos helyzetű, segítségre szoruló tanulók Győrben. Az általános iskola 7-8. osztályos, pályaválasztás előtt álló tanulói. A szakmunkásképzőkbe nagyon gyenge eredménnyel, alacsony alapképességgel, jelentős számban bukott tanulók kerülnek. A szülők nem tudják gyermeküket a tanulásban segíteni, motiváló képességük gyenge. Az alapképesség gyenge szintje, a tanulási képességbeli hiányok miatt nem tudják teljesíteni az iskolai követelményeket, a lemorzsolódás jelentős. Szükséges a bekerült tanulók alapképességbeli hiányainak pótlása, és az iskolai szakmai követelmények elsajátításában szakszerű segítségnyújtás a tanulóknak. A munkahelyek a hiányszakmákba nagyobb létszámban és felkészültebb fiatalokat igényelnek. Ennek tudatosítása szükséges az általános iskola 7-8. osztályos, pályát választó fiatalok körében. A programban egyéni és csoportos fejlesztés zajlik, amely kipróbált és bevált fejlesztő programok keretében történik. Az intézményvezetőket iskolafejlesztési ismeretekkel segítik az intézményi változtatások hatékony, eredményes és fenntartható megvalósításában. Pedagógusok részére korszerű módszertani ismereteket és eszközöket nyújtanak, a tanórai magatartási problémák megoldására, a jó munkalégkör kialakítására. A programok gyakorlati bevezetését tanácsadással támogatják. A program fejlesztői és vezetői tapasztalt tanoda-szervezők, pedagógusok, nevelésszociológus, intézményvezető. A mentori és tutori feladatokra felkészített álláskereső pedagógusok, roma szakmunkások, akik reál, humán tantárgyak és az idegen nyelv megsegítésére képesek.

A program kezdetben külön foglalkozott a fiatalokkal és alacsony iskola végzettségű családtagjaikkal az önkormányzati fenntartású általános iskolában. A visszajelzések hatására kidolgozták az együtt tanulás-tanítás módszertanát, így azóta a tanulóknak és 8 osztályos végzettséggel nem rendelkező családtagjainak közösen szerveznek felzárkóztató és iskolai végzettség megszerzésére irányuló foglalkozást, amelynek fontos része a roma kultrúa átadása is, elsősorban kézműves szakmákra való felkészítéssel. Jelenleg tervezik első szakképzettség megszerzésére irányuló elemmel kibővíteni a képzést. Az eredmények ígéretesek, a programba bevont családokban 10% alá csökkent a 8 osztályt nem végzettek aránya. Az általános iskola utá pedig a roma gyerekek 60-70%-a tanul tovább.

program a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjában nyújt segítséget. A mentorok iskolai és szabadidős foglalkozásokat tartanak a tanulók szociális és tanulmányi integrációját segítendő, melynek során innovatív pedagógiai elemeket használnak. A program felsőoktatásban tanuló hallgatók, elsősorban pedagógusjelöltek (továbbiakban: mentorhallgatók) munkájára épül. Létszámuk tanévenként ingadozik, amelyet a mentorálásra szoruló tanulók és együttműködő iskolák száma, valamint a finanszírozási háttér egyaránt befolyásol. A mentorhallgatók lehetnek ösztöndíjasok, vagy önkéntesek. Hallgatói Mentorprogram kezdetei a szegedi deszegregációs intézkedésig (2007) nyúlnak vissza. Tanulónként eltérő mértékben, de mindenképpen terhet jelent az iskolaváltás minden esetben, többek között az új közösség és az eltérő iskolai normák miatt. A deszegregációs lépések során új iskolába kerülő tanulóknak emellett a korábbinál jóval magasabb tanulmányi követelményekhez kell alkalmazkodniuk, miközben a roma tanulóknak és szüleiknek – vélhetően – előítéletekkel is meg kell küzdeniük. A befogadó iskola pedagógusai az eltérő iskolai normákhoz szokott, számottevő tanulmányi lemaradással rendelkező, az adott iskolába járó diákokétól, minden bizonnyal, jelentősen eltérő szociális háttérrel érkező tanulók esetében szembesülnek olyan feladatokkal, amelyek elvégzéséhez korábbi tapasztalataikra alig támaszkodhatnak. A szegedi deszegregációs program támogatása érdekében a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete, több civil szervezettel együttműködve, Hallgatói Mentorprogram elnevezéssel, pedagógusjelöltek mentori munkájára épülő támogató programot szervezett. A program a 2007/2008-as tanévtől kezdve a szegedi, majd a 2008/2009-es tanévtől a hódmezővásárhelyi deszegregációs intézkedés megvalósítását is segítette. Később olyan gyerekek is bevonásra kerültek, akik nem a bezárt szegregált iskolából kerültek az intézményekbe. A program mind a tanulmányi, mind a szociális integrációt segíti, támogatva ezzel a pedagógusok munkáját, valamint elősegíti a gyerekek tanulmányi sikerességét is. A megvalósító szervezetekhez (Dartke Egyesület, Agora Alapítvány, Motiváció Oktatási Egyesület, Shero Dél-alföldi Roma Fiatalok Egyesülete) a program szakmai és pénzügyi koordinációja tartozott. A szakmai hátteret a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Intézete és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézete adta: a mentori munkát végző hallgatók toborzása, felkészítése, valamint a képzéshez szükséges infrastruktúra biztosítása által járultak hozzá a program működéséhez.

Az általános iskolákban és a szakiskolákban Szegeden és vonzáskörzetében jelentős számú túlkoros és többszörös évismétlő tanuló van a rendszerben. Céljuk lehetőséget adni azoknak a fiataloknak az iskolai végzettség (általános iskolai és szakképzettség) megszerzésére, akik más iskolákban sikertelenek. A túlkoros és többszörös évismétlő diákoknak alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzése 189 óta zajlik az intézményben, a spektrum folyamatosan bővül a speciális szakiskolai képzéssel, az OKJ-s képzések megindításával, felzárkóztató oktatással, előrehozott szakképzéssel majd a HÍD programok és új típusú szakképzés bevezetésével. Az önkormányzati majd állami forrásokat pályázati támogatásokkal egészítették ki. A program különlegessége az általános iskolában megvalósuló pályaorientáció. Emellett például alkalmaznak kéttanári módszert, sajátos nevelési igényű tanulók rész-szakképesítését, alkalmaznak iskolai szociális munkást. A program eredménye, hogy az általános iskolát minden tanévben átlagosan 15-20 fő tanuló fejezi be nappali rendszerben 16 éves korára és kezdi meg a város valamelyik iskolájában a szakképzést. A felnőttoktatáson évente 7-8 fő szerez alapfokú iskolai végzettséget (jellemzően 20 és 40 év közötti korosztály). A speciális szakiskolai előkészítő évfolyamok tanulóinak 95% százaléka kezd meg valamilyen rész-szakképesítést, a speciális szakiskolai szakképzésen résztvevő tanulók kb. 70%-a két rész-szakképesítést is szerez. A teljes szakképesítést megszerző tanulóik száma az utóbbi években 25-35 fő között mozog.