SEARCH FOR A GOOD PRACTICE

Az iskolában 2008 óta működik a program, hetente egy nap (hétfő) az ún. élménynap, ekkorra lehet előzetesen jelentkezni a csoportoknak. Egy tanévben átlagosan 25-30 foglalkozást tartanak a kollégák. A program célja a közösségépítés, az egymás iránti bizalom kialakítása, együttműködési és kommunikációs készség fejlesztése. Az iskola mérései szerint az érintett közösségekben mérhetően javul a tanulók egymás iránti bizalma, erősödik az osztályközösség, eredményesebbé válnak a kommunikációs folyamatok. Javul az iskola és a tanulás iránti attitűd és motiváció. A program részeként megelőző, érzékenyítő tréninget tartanak szakemberek az iskolavezetés, nevelőtestület számára, hogy kellőképpen felkészültek legyenek a tanulókkal való élménypedagógiai foglakozások megtartására.

A projekt célja annak vizsgálata, hogy a fórum színház módszertanának használata a kritikus incidens módszer bevonásával milyen mértékben csökkenti a korai iskolaelhagyás kockázatát a 13-16 éves korosztály körében.Az elmúlt években az Európai Uniónak a korai iskolaelhagyással (ESL), mint az egyik legjelentősebb társadalmi problémával kell szembenéznie. A problémában érintettek köre egyre nő. Ma az európai tagállamok diákjainak mintegy 14,4%-át érinti, különösen etnikai és nemzetiségi kisebbségek fiataljait, bevándorlókat és cigányokat.

Céljaink: - A magántanulóvá válás törvényi szabályozása. - A szomatikus és a pszichoszociális okok bemutatása. - A köznevelési és szociális intézmények együttműködésének gyakorlata, kapcsolattartó hálózat működtetése. - Az önkormányzat szerepe a hatékony együttműködésben. - A szociálpedagógiai szemlélet erősítése . - Egyéni fejlesztési tervek a magántanulóként tanuló diákok számára.Képesség fejlesztés vagy szociális kompetencia fejlesztés? A bizalom kialakítása - A közösségi életbe való bevonás támogatása . - Szüneti szabadidős elfoglaltságok biztosítása. - Jeles napok megünneplése. - A Széchenyi Tanoda programjába való integrálás.

A KID program specifikus célja elősegíteni az alacsony iskolai végzettségű vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező, 16-25 év közötti munkanélküli fiatalok képezhetőségének és/vagy foglalkoztathatóságának javítását, differenciált és komplex fejlesztésüket vállaló programok támogatásán keresztül. A célcsoport lemorzsolódott, vagy lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalok oktatásba, felnőttképzésbe való irányítása, benntartása, munkaerő-piaci integrációja, pszicho-szociális kezelése.

The Pollack Mihály Primary School is located in Kazincbarcika in Borsod-Abaúj-Zemplén County, Northern Hungary. The school was merged with five other primary schools in 2012. There were differences among the schools in terms of requirements for discipline, standards for classroom management and preparation for lessons, and also the methodological skills of teachers were not at the same level. In order to harmonise the different school cultures and to get to know each other’s everyday teaching practice the principal initiated mutual classroom visits and job shadowing. Based on the experiences of cooperation among teachers it turned out that the establishment of so called inter-institutional teacher learning communities would be very useful. Being a member of an inter-institutional teacher learning community seems to be a great opportunity to learn new methods and share knowledge that can bust the individual professional motivation of teachers as well. Teachers not only visited classes in their own school but also in other member schools. Due to the changes introduced in the Framework Curricula and the Educational Programmes, in some subjects the number of compulsory lessons per week was raised so that some of the member schools did not have sufficient workforce to cover those subjects. As a consequence, teachers from one member school had to become guest teachers in the other member school, had to get familiar with the other school’s practice and had to fit in the other school’s teaching staff as well. Thus, because of practical reasons, teachers were asked to visit each other’s classes and teach in various schools it turned out that the establishment of so called inter-institutional teacher learning communities would be very useful. On the one hand, the forming of teacher learning communities was a top down process, because it was especially facilitated by the principal-in-charge of the Pollack School, and on the other hand it was also a bottom-up process because there was a strong need formulated by teachers to share knowledge, learn from one another and find ways of cooperation. The inter-institutional teacher learning communities consist of teachers who teach the same (e.g. mathematics) or related subjects (e.g. music and art) in the different member schools. This is the so called network of teacher learning communities. The main aim of the teacher learning communities is sharing knowledge and experiences in teaching of their subjects. The overall goal is to contribute to balanced learning outcomes among all member schools of the Pollack School.

The programme called KETHANO theatre is a group work building on restorative practices; this method is able to treat tensions and conflicts coming from the differences of minority identity. The KETHANO Theatre, as a special conflict management and community building method, is applied first and foremost in case of the re-socialization of Roma youth. It is a social skill developing program against school failure and in favour of facilitate integration and acceptance by using dramatic methods involving 7-14 years old 100% Roma pupils in the programme. The pupils are disadvantaged and multiple disadvantaged children, who are threatened by early school leaving. Once these pupils were classmates in the elementary school of their segregated school. Due to a binding integration in the city they were uprooted from their everyday environment and dispersed in different elementary schools of Nyíregyháza, quite far from their homes. In the city schools they find themselves in very different physical, cultural and emotional environment, that is why their integration was slow and difficult. As a result of this shocking change in their life, they have to face everyday school failure and prejudice. The local child care service has decided to organize drama courses for minority pupils who were uprooted from their everyday environment in order to integrate them in majority schools. The courses were hold after school lessons, close to their homes, involving their parents as well. Basic principles were to get to know these children, to get to know their life environment, their culture, and their everyday life including their problems/obstacles they have to face in their family. Pupils make theatre plays together, perform them on stage developing this way their social skills and letting them feeling success, appreciation by their majority class mates and teachers as well. The aim of the programme is to build, continuously tend and develop a community where pupils can learn how to accept and respect differences, the mutual honour and regard, they can experience the value and pleasure of knowledge came by their common work, the mutual responsibility and assistance. In order to operate the group adequately they create KETHANO (common) rules. Such as ‘receptive listening’, ‘value it’, ‘mutual respect’, ‘principle of confidence’, ‘don’t devaluate’, ‘self-messages’, ‘right of pass’. The child care officers, who lead the programme, put emphasise on community building exercises, to get to know each other and self-reinforcing exercises. They apply talking circles in different topics. They believe in the importance of bridge building between school and the family, that is why they involved parents as well. The following methods were applied during teamwork: restorative practices, drama pedagogy, other pedagogy methods, games for better self-recognition and communication. Involvement and active participation of professional actors and members of other, respected institutions (headmaster of local music school) contributed positively to the success and self-respect of pupils.

A program legfőbb célja, hogy tanulóinknak a középfokú iskolarendszerbe való sikeres bevonása a felnövekvő nemzedék körében akadályozza meg a társadalmi hátrányok egy részének újrateremtődését. Helyi és össztársadalmi haszna vitathatatlan, hiszen tanulóink és más középfokú intézmények hátrányos helyzetű tanulói is majdani társadalmi értékteremtői térségünknek. Ehhez az iskolának el kell kerülnie minden rendelkezésre álló pedagógiai eszközzel a tanulók lemorzsolódását, valamint biztosítania kell a speciális szükségleteiket: a tanulási nehézségek csökkentését, a felzárkóztatást, személyiségfejlesztést. Motiválásukra a pozitív megközelítés és az ösztönző módszerek fejlesztése mellett a személyes fejlesztés rendszerének megteremtése szükséges.