Projekt alapú oktatás tükrözött osztályterem módszerével kombinálva


Budapesti Metropolitan Egyetem

tükrözött osztályterem, projekt alapú tanulás, értékelési módszer, kollaborációs készségek, gyakorlat orientáltság, probléma megoldó készségek, kritikus gondolkodás, kommunikációs készségek

Oktatási modellünkben integráltuk a tükrözött osztályterem módszerét és a projekt alapú tanulást, amelyhez egyedi értékelési módszert alakítottunk ki. Az innovatív oktatási modellünk kidolgozásakor az alábbi készségek fejlesztésére törekedtünk: kollaborációs készségek; gyakorlat orientáltság; problémamegoldó készségek; kritikus gondolkodás; kommunikációs készségek.

Tükrözött osztályterem, Flipped classroom Projekt alapú tanulás Kollaboratív értékelés módszere


Internet, Interaktív tábla, Projektor, MS Office Excel, Word, PowerPoint Web 2.0 alkalmazások GoogleDrive, Google Dokumentum, Google Űrlap, Prezi


Kollaborációs készségek; Gyakorlatorientáltság; Problémamegoldó készségek; Kritikus gondolkodás; Kommunikációs készségek, IKT kompetenciák


Legfőbb célunk olyan hallgatóközpontú innovatív oktatási-tanulási és értékelési módszer kidolgozása, mely széles körben alkalmazható a felsőoktatásban.
Célunk volt, hogy gyakorlatorientált feladatokkal növeljük a hallgatók aktivitását.
Az óra előtt elsajátítható online tananyagokkal egy rugalmas tanulási környezetet hoztunk létre, ahol a hallgatók egyéni ütemezéssel, saját tempójukban készülhetnek fel az adott témakörből. Ugyanakkor ez a megközelítés segíti a különböző tudásszintű hallgatók felzárkózását.

Nyílt végű feladatokkal fejlesztjük a hallgatók önálló gondolkodását és problémamegoldó készségét. A projekt feladok megoldásával a kollaborációs készségek javítása, az eredmények bemutatásával a kommunikációs készségek fejlesztése volt a célkitűzésünk. Az egyéni és csoportos értékelési módszerrel, a projekt munkában az egyéni hozzáadott érték azonosításával a kritikus gondolkodás fejlesztése a célunk.

További célkitűzésünk volt, hogy fejlesszük a munkaerő piacon nélkülözhetetlen IKT kompetenciákat, mint adatgyűjtés, adattisztítás, adatelemzés, eredmények bemutatása ( szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció készítés). A kialakított módszerünkben a hallgatóink a projektek kidolgozásakor, megvalósításakor készség szinten kell alkalmazzanak különböző web 2.0 alkalmazásokat, kollaborációt támogató technológiákat, amellyel megvalósítható a kollaboratív munkavégzés, és az eredmények megosztása. Ilyenek a Google Dokumentumok, Google Űrlapok Google Táblázatok, Google Diák, Prezi.


A tanulságokat igyekeztünk mind hallgatói, mind oktatói oldalról is összegyűjteni és elemezni, majd ez alapján kijelölni a továbblépési irányokat. Egyrészt az új módszer eredményességének vizsgálatára, a hallgatói tapasztalatok összegyűjtésére egy kérdőíves felmérést végeztünk, amit 544 hallgató töltött ki. Másrészt folyamatosan gyűjtöttük az oktatói tapasztalatokat, amit egyrészt már év közben jeleztek, másrészt a félév végi szakcsoport megbeszélésen elmondtak.
Ez alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:
- sokkal aktívabbak voltak az órán a hallgatók (évek óta a legjobb órai hangulatot, hozzáállást tapasztalták az oktatók);
- jobban magukénak érezték a feladatokat a hallgatók;
- akik alaposan készültek az órára, dicsérték a kiadott segédanyagot (tömör, lényegretörő, jól érthető, képernyőképekkel gazdagon illusztrált, könnyű belőle tanulni)
- igazi műhelymunka hangulat volt a csoportos feladatoknál;
- a pontszám elosztásakor előfordult, hogy nem azonos arányban osztoztak, ha nagyon eltérő volt a hozzáadott érték, és ebben közösen megegyeztek, nem volt vita
- többen akik már látták, hogy meglesz a szükséges pontszám, a félév végén kevesebb energiát tettek bele, így nem hozták ki magukból a maximumot (kár érte!);
- a hallgatói kérdőívekből megállapítható, hogy alapjában véve elnyerte a diákok tetszését az új oktatási forma, amit leginkább élveztek, az a csoportos munkavégzés;
- a kérdőíves elemzés is megerősítette, hogy a nagy energiabefektetés ellenére érdemes volt változtatnunk, és hogy jó irányban haladunk.


A bemutatott jó gyakorlat adaptálható bármilyen oktatási intézményben, bármilyen szakon, ahol a tananyag elsajátításán túl cél a hallgatók önálló gondolkodásra, egyéni tanulásra, csoportos munkavégzésre való felkészítése. A módszer alkalmazhatóságának nincsenek különösebb korlátai, azonban leghatékonyabban akkor működtethető, ha rendelkezésre áll minden résztvevőnek számítógép, és a csoport létszáma nem haladja meg a 30 főt.

Béres Ilona
(iberes [kukac] metropolitan.hu)
Budapesti Metropolitan Egyetem Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar Módszertani Intézet


Béres Ilona, Kis Márta, dr. Licskó Ildikó, Magyar Tímea, Nagy Mihály