Élményalapú üzleti folyamat és ügyvitel oktatás SAP Business One szoftverszimulációs segítséggel
Budapesti Metropolitan Egyetem
kompetencia alapú oktatás, vállatirányítási rendszer (ERP) oktatás, vállalati ügyvitel, SAP, szoftverszimuláció, élményalapú oktatás, tapasztalati tanulás, blended learning, e-learning, kontakt óra, otthoni aktivitás, IKT-eszközhasználat, dolgozói, felhasználói & menedzsment perspektíva
A bemutatott „jó gyakorlat” keretében nem szoftveroktatás, hanem élményalapú, szimulációs környezetbe helyezett vállalati ügyvitel (ERP – Enterprise Resource Planning) tanulása folyik. A munka szoftveres támogatásának az eszköze az SAP Business One megoldás. A SAP vállalatirányítási rendszer mint ilyen, a világ piacvezető megoldása, a diákok tisztában vannak vele, hogy egy ilyen képzés igazolása a bizonyítványukban, illetve az ennek kapcsán megszerzett tudás munkaerőpiaci értéket/ előnyt jelent számukra. Mindezek mellett, a SAP mint ügyviteli támogató eszköz egy nagyon erős szemléleti, elvi ügyviteli alapállást, immanens logikát is hordoz. A szoftver támogatott ERP szimuláció egyfajta menedzsmenti perspektívát tapasztaltat meg, a maga aprómunkájával, és blended learning megoldások révén, a képzés anyagának és szoftvernek az otthoni elérése lehetővé teszi a képzés kilépését az egyetemi épület falai közül.
blended learning / távoktatás / e-learning / kompetenica-, élemény-, tapasztalati alapú tanulás / proaktívitást elváró részvételi tanulás
MS Excel / SAP BO 9.2 / CooSpace / SAP Business One Academy - a SAP AG SAP BO online tanulást támogató portálja
Az egyik -korábban már említett- releváns tényező az immanens SAP ügyviteli (ERP) logika. Ez az, ami Magyarországon az egyik kulcstényezője a bevezetések nagy arányú sikertelenségének. Nagyon sok szervezet ügyviteli módszertana jelentősen eltér az SAP poroszos ügyviteli és dokumentációs módszertanától, és ez az esetek jelentős részében nem kerül feltárásra, menet közben derülnek ki a működő céges ügyviteli gyakorlat és a szoftver össze nem illései, és ezek sokszor nem kerülnek kezelésre.
Mindennek a jelentősége itt annyi, hogy a kurzus résztvevői egy piacvezető megoldás, a SAP 180 országban 335 ezer partnerénél használt megoldása, és annak saját szemlélete révén találkoznak az ügyvitel (ERP) szoftveres támogatásának (ES – Enterprise Software) kérdésével, lehetőségeivel és szabályaival. Ennek révén a SAP-pal-megélt tapasztalat és a megszerzett tudás a természeténél fogva globális/nemzetközi, így a képzés nagyban hozzájárul az intézményi munka, a képzési intézmények nemzetköziesedéséhez.
A nemzetköziesedés stratégiai súlyponti célja a Budapesti Metropolitan Egyetemnek, az arányát tekintve így is magas, több mint 10%-os nemzetközi hallgatói arányt, az intézmény vezetése néhány éven belül ötszörösére szeretné növelni. A kurzus tárgya kapcsán az egyetemünk képzési rendszerének középtávú víziója, hogy a gazdálkodási-, menedzsment-, marketing- képzésekbe modulárisan integrálva élményalapú, 100%-ban gyakorlati szimulációs keretben futhatna össze mindaz, amit az egyes kurzusokon a diákok megtanulnak. Ennek a fókuszában, más eszközök mellett az SAP áll. Ezt a szakirodalom az ERP rendszerek oktatási integrációja a „harmadik hullámának” nevezi, ami azt jelenti, hogy az ERP-szoftverek a pedagógiai innováció eszközeivé válnak, és nem saját jogukon egyedülálló tárgyai a felsőoktatási képzéseknek. (Lásd erről bővebben in: Hawking, Paul and McCarthy, Brendan and Stein, Andrew (2004) Second wave ERP education. Journal of Information Systems Education, 15 (3). pp. 327-332. ISSN 1055-3096.)
Az ilyen horizontális szempontok érvényesítése minden szervezetben kihívást jelent, de különösen az a felsőoktatási intézmények többségéhez hasonló, merev, konzervatív, a változásoknak fokozottan ellenálló szervezetekben.
Kiélezi ezt a problémát, hogy multimodális egyéni és szervezeti oktatói és képzésvezetői szemléletre van szükség egy piaci fejlesztésű eszköz felsőoktatási bevezetéséhez. Legtöbbször a képzők vagy a szoftverhez értenek javarészt vállalati környezetben szerzett tapasztalatokkal, vagy felsőoktatási szakemberek, akiknek az eszköz-, és annak piaci alapú szemlélete, ismerete nem a sajátjuk. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése rengeteg, egyéni és eseti tényező komplex összjátékán keresztül alakítja ki az egyedi, adott intézményben meghonosodó, vagy (a legrosszabb esetben) elbukó (fejlődni képtelen) gyakorlatot.
A jó gyakorlat más intézménybe való adaptálhatóságának lépéseire, nehézségeire és lehetőségeire az 5. pontban kitértem. Nagyon fontosnak érzem, hogy ha biztos recept nincs is, rendkívül gazdag nemzetközi tapasztalat érhető el a szakirodalmon keresztül. Ebből szemeztem a fentebbi tanulmányok ajánlásával, de mindenképpen fontos és idekapcsolódó szakmai fórumnak tartom Journal of Information Systems Education folyóiratot. Lásd a folyóirat honlapját: http://jise.org/
Hain Ferenc (fhain [kukac] metropolitan.hu) Budapesti Metropolitan Egyetem / Kommunikációs és Művészeti Kar / Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete
